Nehéz úgy véleményt alkotni a programról, hogy további információk, közelebbi élmények nem állnak rendelkezésünkre. A technikai részletek számomra nem mondanak túl sokat, talán egy film, vagy néhány fotó segítségével könnyebben értékelni lehetne a program hangulatát, fogadtatását. A kezdeményezést nem tartom feleslegesnek, mindenképpen lesznek pozitív következményei. Szerintem ezek közül a pozitívumok közül a legfontosabb az, hogy felnő egy olyan nemzedék, amely végre megtanulja használni a számítógépet, s persze a világhálót. Ez egy olyan lehetőség, amivel ki lehet küszöbölni egy nagyon is lényeges hátrányt.

Mégis, felmerülnek bennem kétségek is a program hatékonyságával kapcsolatban. Szerintem az a célkitűzés, hogy a világháló megjelenése munkához segíti a térségeben élőket, kissé irreális. Ha feltételeznénk is azt, hogy ezen faluk lakói tényleg szeretnének dolgozni, csak nincs rá lehetőségük, pusztán maga az internet akkor sem lenne elég. Utakra, infrastruktúrára, munkahelyekre, színvonalas oktatásra lenne szükség ahhoz, hogy a világháló hatékonyan támogathassa a munkavállalást. Másrészről én nehezen tudom elképzelni, hogy a számítógép munkaeszköze lehetne egy olyan embernek, aki addig talán még soha nem használta azelőtt. Hosszú időbe telik megtanulni és hozzáértően kezelni a gépeket.

Az internet ablak a világra. Lehetőségeket rejt magában, de az embereket arra is meg kell tanítani, hogyan éljenek velük.

A médiumok legfőbb célja a nézettség és a példányszámok növelése. Ahhoz, hogy ezt elérjék, egy-egy ügy kapcsán a legmegfelelőbb médiaszereplőket hívják meg. Emellett a kereskedelmi televíziók műsorainak többsége egyre inkább átveszi a show-műsorok jellegét. A politikusok már nemcsak hírműsorokban, hanem talkshowkban is megjelennek. Ha a politikusok a nézőknek, a szavazóknak szeretnének üzenni, nagyon gyakran a tv-t használják ennek eszközeként. Emlékezzünk csak az 1960-as évek amerikai elnökválasztására, amikor “a tapasztalatlan és fiatal” John F Kennedy lényegében csak azzal kerekedett felül a 8 éves alelnöki tapasztalattal rendelkező Nixonon, hogy jobban mutatott a képernyőn. Ezzel kapcsolatosan David Halberstan így nyilatkozott: “1960-ban a televízió mélységesen befolyásolta az elnökválasztási hadjáratot, és óríási szerepe volt a jelöltek bemutatásán -1964-re a televízió lett a választási hadjárat.” Nem 1960 volt az az év, amikor először használták fel a televíziót az elnöki székért küzdő politikusok. Eisenhower szintén kihasználta az új médium kínálta lehetőségeket: Az “Eisenhower Answers America” kampányfilmekkel adta el magát, főleg személyíségét, miközben demokrata ellenfele, Adlai Stevenson nem nagyon akarta TV reklámokban hirdetni magát – vereségét követően már senki nem követte el azt a hibát, hogy a televíziót lenézve kihagyta volna a média kínálta lehetőségeket…

Végh Annamária

Ha kínai modellt vesszük alapul, akkor nem is olyan rossz ötlet ez a wifi falu projekt: kell egy kisebb tőke, 5-6 fős csapat, ami olyan emberekből áll, akinek sok szabad idő áll rendelkezésre, és egy fizetős online játék, amit világszerte ismernek. A csapatnak, – ismertebb nevükön a farmereknek -, nincs más dolga, mint a játékbeli karakterek tömeges fejlesztése a maximálisra, minél változatosabb módon, valamint a játékbeli pénz halmozása. Ezek után, ha a portékánk széles választékú, weboldalakon kell meghirdetni értékesítési szándékunkat. Növekvő bevételekből egyre több embert lehet foglalkoztatni, viszonylag olcsón, ami még több haszonhoz jutatt. A wifi falu projekt kedvezményezettei a célnak megfelelnek, a WoW (World of Warcraft) pedig majdnem minden konfiguráción elfut, talán ez egy lehetőség, nem kiugró, de lehetőség.

Összességében hasznos kezdeményezésnek tartom ezt a programot. Azonban, a kérdés joggal merül fel, ez mennyire tudna ezeknek az embereknek az életkörülményein, életszínvonalán javítani? Rendben, hogy van számítógép és internet de mihez tudnak ezzel kezdeni ha még a közeli falvakban sincs infrastruktúra? Véleményem szerint legelőször a falvak helyzetén kellene változtatni. Ettől függetlenül a Wifi-falu programot egy példaértékű próbálkozásnak tartom, amely egy bizonyos szintig segíthet a cigány kisebbség társadalmi szakadékának felszámolásában. Ha ezek az emberek még csak ennyi segítséget sem kapnának, végképp semmi esélyük nem maradna az élethez való jobb kilátásukhoz és az esetleges felzárkózáshoz. Látszólag egyszerűnek tűnik, a gépeket ingyen kapják és csak törleszteniük kell havonta. Vajon ezt mindegyikük anyagi helyzete lehetővé teszi vagy csak kevesen tudják ezt magukra vállalni? Ezeknek a cigány kisebbségeknek miből is lenne pénzük a havi törlesztésre ha sokszor még a mindennapi étel is gondot és nehézséget okoz. Az órán is elhangzott, hogy a falvakban élők közül szinte mindenki munkanélküli és a közeli falvakra is ugyanez vonatkozik. Sajnos…Ezeknek az embereknek esetleg a helyi mezőgazdaság jelenthet némi megélhetési forást. A másik kérdés ami felmerült bennem, hogy vajon az internet képes változtatni ezeknek az embereknek a mindennapjain, szokásain? Vagy már annyira belesüppedtek saját beszűkült világukba és részesei lettek egy ördögi körnek, hogy már az internet kínálta lehetőségek sem képesek rajtuk segíteni? Lehet, hogy sokan eleinte nagy érdeklődéssel és kiváncsisággal  tekintenek a számítógépekre, a kérdés az, hogy ez mire lesz elég! Sajnos tudjuk, minden csoda három napig tart…

A magyarországi Wifi-falu program célja az, hogy szegény (jellemzően roma) családokat számítógéphez juttassanak. A program két észak-magyarországi megye (Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg) 3000 fő alatti településein kezdődött. A családok használt, felújított számítógépeket kaptak 30 000 Ft-ért (lehetséges volt a részletfizetés is), valamint másfél évre ingyen internetet.

Ezek a települések halmozottan hátrányos helyzetűnek mondhatók. Korábban ebben a régióban a nehézipar biztosított állásokat, ma már nincs munkalehetőség. Az értelmiség, a nem romák elvándoroltak, a maradék lakosság számára pedig nem csak munkalehetőség nincs, de például hitelt is nagyon nehezen kapnak, vagy irreális kamattal.

Az infrastruktúra kiépítése során a kutatók az internettel kapcsolatos ismeretek hiányát tapasztalták, valamint azt, hogy a legfontosabb motivációs tényező a számítógépek vásárlásakor a család volt, a gyerekek érdekének figyelembe vétele. További tapasztalat volt, hogy az újdonsült számítógép tulajdonosok nem mentek el a szervezett képzésekre, inkább egymást oktatták.

A program bírálói szerint inkább kenyérre kellett volna költeni ezt a pénzt, vagy munkalehetőség biztosítására. Volt aki szerint az új tulajdonosok úgyis eladják majd a számítógépeket. És volt, aki úgy gondolta, hogy a „bozótos kiirtásához nem kell számítástechnikai tudás. Megint mások szerint a programnak úgy volna értelme, ha összekötnék egy másik, bizonyos digitális iskola kezdeményezéssel, amely a 18 éven felülieknek kínál tradícionális és online felkészítést az érettségire.

Én úgy gondolom, hogy akikben alacsony a munkamorál, ill. a váltani akarás, azok lehet, hogy valóban eladják majd a számítógépet, vagy csak játékra használják. Viszont azok, akik felismerik a lehetőséget ebben a programban, ha nem is maguk de a gyerekeik számára, azok meg fogják találni a módját, hogy képezzék magukat/gyerekeiket és szignifikáns fejlődésen menjen keresztül az életük.

Végh Annamária

Ezt az akciót azért tartom nagyon jónak, mert az internet az, aminek segítségével ezek az elszigetelt falvak előtt megnyílik a világ. A munkanélküliség és szegénység után, talán az izoláltság a legnagyobb gond ezeken a településeken. A nagyobb városoktól több tíz kilométerre lévő falvakba jó, ha naponta 2 busz jár. Orvosi rendelő, gyógyszertár sincs a környéken, nemhogy egy komolyabb gyár vagy cég, ami munkalehetőséget adna az ott lakóknak.

Egy ilyen település halálra van ítélve. Az alig létező fiatalság vagy átmegy a közeli falu általános iskolájába, ahol megvan az a minimális létszám hogy elindulhasson egy osztály, vagy ha annyira szerencsések, hogy más faluból jönnek el oda tanulni, az 5-8 osztályt úgyis máshol fogják elvégezni a diákok. A tanulmányok befejezése után nagyon kevesen fognak egy olyan faluba  visszajönni, ahol csak a mezőgazdaság jelentheti a megélhetést.  Egyre kevesebb a fiatal, egyre több az üres ház.

A “wifi falu” ezen szeretne segíteni, ha egyáltalan meg lehet menteni ezeket a falvakat. Az internet segitségével elhozzák az információt, a szórakozást, azt ami ezekből a településekből annyira hiányzik. Munkahelyet viszont nem teremt, ezért csak lassítja a kihalás folyamatát és elviselhetőbbé teszi a elzárkózást.

Nem szeretném bírálni ezt a kezdeményezést, mert becsületreméltó és hasznos dolognak tartom,de felmerül a kérdés, hogy vajon tényleg ez most a legfontosabb intézkedés ezen területek lakóinak érdekében? Az internet megismertetése és használata valóban segít a problémákon?Milyen problémákon?Hiszen felsorolni is nehéz, hogy mennyi mindennel kell szembenéznie annak, aki itt él. A legégetőbb ezek közül a munkanélküliség. Évről évre több állástalant regisztrálnak a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei munkaügyi központban. (http://www.hrportal.hu/hr/1300-fovel-tobb-munkanelkuli-borsodban-20070116.html) A wifi falu program erre sajnos nem fog tudni megoldást nyújtani. Mint már oly sok esetben az internet itt is csupán egy eszköz a cél eléréséhez, de önmagában még nem fog megoldani semmit.

A másik probléma, ami ha jól emlékszem az órán is felmerült, az ellenőrizhetőség kérdése. Ki és hogyan tudja visszakeresni azt, hogy ki mire használja az ingyenes netet? Enélkül az ellenőrizhetőség nélkül igencsak nehéz osztályozni a program eredményeségét.

Összegezve azt gondolom, hogy a wifi falu egy részfolyamat, amely elősegítheti országunk fejlődését, de egyben olyan folyamatot is jelent, amely könnyedén visszájára fordulhat pontosan a fent említett ellenőrizhetőség problémája miatt.