A szociálisan hátrányban lévő falu

Az előző órán egy nagyon érdekes ötlet megvalósításáról hallhattunk előadást. A hátrányos helyzetű falvakat szeretnék olcsó internet lehetőséggel segíteni. A “wifi falu” egy olyan program, melynek segítségével az elszigetelt falvak lakosai viszonylag olcsón egy használt számítógépet és internet-hozzáférést kapnak.

Ezt az akciót azért tartom nagyon jónak, mert az internet az, aminek segítségével ezek az elszigetelt falvak előtt megnyílik a világ. A munkanélküliség és szegénység után, talán az izoláltság a legnagyobb gond ezeken a településeken. A nagyobb városoktól több tíz kilométerre lévő falvakba jó, ha naponta 2 busz jár. Orvosi rendelő, gyógyszertár sincs a környéken, nemhogy egy komolyabb gyár vagy cég, ami munkalehetőséget adna az ott lakóknak.

Egy ilyen település halálra van ítélve. Az alig létező fiatalság vagy átmegy a közeli falu általános iskolájába, ahol megvan az a minimális létszám hogy elindulhasson egy osztály, vagy ha annyira szerencsések, hogy más faluból jönnek el oda tanulni, az 5-8 osztályt úgyis máshol fogják elvégezni a diákok. A tanulmányok befejezése után nagyon kevesen fognak egy olyan faluba  visszajönni, ahol csak a mezőgazdaság jelentheti a megélhetést.  Egyre kevesebb a fiatal, egyre több az üres ház.

A “wifi falu” ezen szeretne segíteni, ha egyáltalan meg lehet menteni ezeket a falvakat. Az internet segitségével elhozzák az információt, a szórakozást, azt ami ezekből a településekből annyira hiányzik. Munkahelyet viszont nem teremt, ezért csak lassítja a kihalás folyamatát és elviselhetőbbé teszi a elzárkózást.

Információs kultúra és műveltség

Az a műveltség, amely a modern technika és az internet által jött létre az elmúlt 20 évben, nagyon fontossá vált napjainkban. Az 50-es, 60-as korosztály, mely szocializációja miatt nem sajátíthatta el ezt a tudást nagy hátrányban a munkaerőpiazon azokkal szemben, akik mindennap használják a modern technika által nyújtott lehetőségeket. Manapság nagy hátrány a “pc-analfabetizmus”.

Az információs műveltség, mint forrás viszont közel sem olyan megbízható mint amilyennek az látszik. Bárki lehet “szerő” egy adott témakörben. A világgazdasági válságról egy másodikos gimnazista is írhat oldalakat úgy mint egy elismert professzor a gazdaságtudományi egyetemről. A jól ismert wikipédiát az olvasói szerkesztik, ezért nem meglepő hogy ugyanarról a történetlmi eseményről masképp ír a szlovák és másképp a magyar “töténész”. Meg kell győződnünk, hogy a keresett információ elfogadott és hiteles, nem pedig hozzá nem értő szerzők tették fel az internetre. Érdemes ilyenkor előfizetni egy olyan cikkeket tartalmazó adatbázisra, ahonnan tudományos munkák százait lehet letölteni.

Az analitikus ügyfélkapcsolat menedzsment adatforrásai

Ebben a bejegyzésben az CRM rendszer adaforrásairól lesz szó, arról, hogy milyen utakon keresztül jut el egy cég az ügyfelek adataihoz.

Az ügyfelkapcsolat menedzsment három részre osztható: Analitikus; Operatív; Kollaboratív. Ezen belül, az analitikus CRM felelős az adatok begyűjtéséért. Erre több lehetőség is van:

Az első mód az ügyféli törzsadatok. Ez egy úgynevezett “tiszta” információlista, mivel a CRM szakértők csak a törzsadatot viszik be a rendszerbe, mint például az ugyfél, termék vagy régió legfontosabb adatait.

A második az üzleti kapcsolattartásból származó információk. Az információk begyüjtéséhez egy “megkeresési stáb” felel, akik általáben call-center munkatársak. Ha egy cég nem rendelkezik ilyen részleggel, az adatokat postai úton is meg lehet kérdezni. Ehhez egy CRM rendszer is szükséges, ami tárolja a beérkező adatokat.

Az üzleti tranzakciók lebonyolításából származó információk: az árurendezéből, számlázásból, kiszállításból kinyert információkból kialakithatunk egy képet az ügyfélről, cégről stb.

Demográfiai adatok: az ügyfél kora, neme, lakhelye végzettségét és más demográfiai adatot tartalmazó lista. Ez a szegmensek kialakításában játszik nagy szerepet.

Egyéb külső adatforrások: ezekért az adatokért általában fizetni kell a megrendelőnek, mivel vagy a konkurenciátol kapja meg az igényelt információkat, vagy egy internetes oldal, (például az IWIW) szolgáltatja a tagok által közzétett adatokat.

Web log adatok: ez szintén az internet által valósítható meg, mert az ügyfelek “klikkelései” egy internetes szörfölés alatt sok mindent elárul az ő szokásairól, érdeklődéséről.

Az elemző munkájához kapcsolódó nem numerikus információk: ezek olyan információk, amiket az adatfeldolgozó megjegyzésben, pótlólagos információként hozzácsatol a numerikus adatokhoz.

A gerillamarketing térhódítása

A gerillamarketing egy új marketingstratégia ami a web hatására, a 90-es évektől alakult ki. Az ilyen marketingstratégiák legfőbb tulajdonsága az, hogy alacsony költségvetésből egy viszonylag nagy viszhangot keltő reklámot tudnak megalkotni a marketingspecialisták. Mivel a hagyományos reklámfelületek drágák, ezert a gerillamarketing elsősorban más, a megszokottól eltérő csatornákat használ. A webnak nagy szerepe van az ilyen fajta reklámok terjedésében, mivel szinte csak ezen a csatornán megengedett és olcsó. A gerillamarketing legfontosabb célkitűzése a figyelemfelkeltés. A reklámok átalában erőssen agressziv, humoros, egyes embereket sértő filmek vagy képek. A szokatlan, meghökkentő reklámokat nem is lehetne a megszokott médiafelületeken reklámozni, mert annyira szélsőségesek, hogy törvény tiltja az ilyen jellegű reklámok megjelenését. Egyes emberek el is fordulhatnak az adott márkától a reklám láttán, ezért a gyártó teljes mértékben “ellenzi az ilyen negatív kampányokat”, miközben egy jól felszerelt gerillamarketing csapat dolgozik a gyártó megrendelésére.

Itt egy példa a gerillamarketingre:

Amint látható, a gerillamarketing sikere nagymétrékben függ a reklám meghökkentő, szórakoztató jellegétől. Az aki ezt a reklámfilmet megnézi, továbbküldi baratjának mert jónak és viccesnek tartotta, esetleg mikozben a kocsmában iszogatnak, együtt fognak nevetni a fejnélküli macskán. Lehet hogy a barátok egy része erőteljesen reklámkerülő, viszont ezt a reklámfilmet akkor is megnézik, mert szórakoznak rajta. Az az állatvédő nyugdíjas házaspárhoz meg (jó esetben) nem fog eljutni ez a videó mert ha a baráti körükből valaki is látta volna ezt, jobbnak tartja ha nem küldi tovább ezt a felháborító és undorító reklámot. Ebben rejlik a gerillamarketing sikere.

Abos Ede

A munka bizonytalansága

Az Október 7.i órán egy elgondolkodtató előadást hallhattunk Dr. Hajdú Józseftől, aminek a témaja a szociális és munkajogi kérdések az átalakulás alatt álló munkaerőpiacon. Meglepődtem, hogy ebben az új rendszerben amit mi még nem is bíztos hogy ismerünk, mekkora szerepe van az individuumnak, az egyénnek és hogy mekkora a ezek bizonytalanság érzete.

Egy olyan világot élünk ahol az információk sokasága, a mindennapi élet gyorsasága és a felületessé vált emberi kapcsolatok hétöznapivá, megszokottá váltak. Ez nem újdonság. Arrol a bizonytalanságról viszont, amit ez a “moden világ” magával hoz, arrol én még eddig nem gondolkodtam el. Hogy mi is ez a bizonytalanság? Elég sokszor hallhattuk azt hogy “a tanulás a legjobb befektetés” ,hogy “az idő pénz”… Napjaink munkaadója olyan privilegizált pozicióban van, hogy potenciélis munkavállalók millióibol választja ki azt az egy személyt, aki az adott pozició betölteséhez a legalkalmasabb. Az egymillió ember jó része rendelkzik a megfelelő végzettséggel, tapasztalattal, nyelvtudással stb. A munkaadó célja viszont az, hogy a lehető legjobb terméket állitsa elő, a lehető legkisebb kiadással. A legjobb munkavállaló így az a személy, aki teljes mértékben a tanulásnak él gyorsan és alaposan elvégzi a munkáját és mindemellett annyi pénzt kérzért hogy életben tudja tartani magát. A többi ember meg küldheti más cégekhez az önéletrajzát, mert nekük ilyen körülmények között nem jutott munka. Az ő jövőjük a bizonytalan, mert mások képzése, munkabíró képessége és fizetési igénye jobb a munkaadó szemszögéből nézve mint azoké, akik ilyenkor nem tudják, hogy holnap hol fognak dolgozni. Ha valaki pótolja az elmaradásait, alkalmazkodik a munkaadó kéréseinek akkor a masik személy kerül bizonytalan állapotba, kirugják ha van egy jobb jelölt.

Az internet és a Gatesizmus lehetővé tette egy olyan rendszer kidolgozását, ami nagyértékben segít a munkaadónak. Ő az informaciók és pályázók sokaságából kiválasztja a neki megfelelő egy embert, akit a jövőben kevés pénzért és sok munkával fog elhalmozni. Ha ez az egyén teljesítmenye az idő során rosszabb lesz vagy esetleg egy fizetésemelést fog igényelni a cégtulajdonostól, másnap megint böngészheti a netet új állásajánlatok után. Az egyik ismerősöm, aki egy munkaerőközvetítő cég igazgatója bevatott egy kis “titokba”, ami teljes mértékben alátámasztja ezt. A kis titok az volt, hogy őt naponta keresik meg multinacionális cégek külömböző “potenciális” állásajánlatokkal. Megadják a betöltendő pozició pontos megnevezését, a jövőbeli jelölt pontos személyiségét, azaz hogy milyen végzettséggel, tapasztalattal, nyelvtudással kell rendelkeznie. Azok a lelkes, reménykedő személyek, akik úgy gondolják hogy megpályázzák álmuk munkahelyét nagymértékben fognak csalódni akkor, mikor nem fognak semilyen választ kapni másnap, de még egy hét múlva sem. Ezek az állásajánlatok csak azért voltak meghírdetve, hogy a cégek fel tudják mérni a potenciális munkavállalók számát akkor, ha az egyik munkavállalóval nem lennének megelégedve és ki fogják rugni. Ők csak felmértek a piacot, esetleg szemberöhögnek a munkabéremelést kérő személynek és elédobjak a pályázatok tucatát. Ilyenkor a “munkás” visszamegy az asztalához és tovább termel a munkaadónak. Ha nem így döntene akkor a jövőe erőssen bizonytalanná válik, mert nem bíztos hogy lesz amiből megvegye a mindennapi kenyerét.

És hogy ki nyer ebből az egészből? Hát a munkaadó, akinek az asztalán ott vannak a pályázatok tucatjai és bármikor lecserélheti a “kollégáját”, akinek a nevét sem bíztos hogy ismeri.